2015. május 1., péntek

Rebecca Donovan - Elakadó lélegzet

Sziasztok!
Újra itt vagyok, még pedig az Elakadó lélegzet véleményemmel. Nem is tudom hol kéne belekezdeni, úgyhogy jöjjön a fülszöveg.:
Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről. A Reason to Breathe a nagy kritikai elismerést aratott Breathing-sorozat első kötete. 
Én igazából többet nem is mondanék a történetről, mert azt csak még spoileresebben lehetne megoldani, és a bejegyzés így is tele lesz Spoilerrel! 
Szóval most először olvasok a szerzőtől, Rebecca Donovantól. Bár nem is igazán kezdhettem volna mással, mert csak ezt a trilógiáját fordították le magyarra, a kiadó(k). :) 
Továbbá, ez egy Dream-válogatásos könyvecske, a Maxim kiadó jóvoltából olvashatjuk. 
A Csak lélegezz! trilógia első kötete. 
494 lapos az utószóval együtt.
Most pedig jöjjön a véleményem:
Imádtam. Nagyon. Egy újabb kedvencre tettem szert, és ennek nagyon örülök a Négyes után. Ez teljesen az ellentéte volt! Minden szabad pillanatomban olvasni akartam, bár ez nem mindig sikerült. Izgalmas volt, és én imádtam olvasni! Bővebben is kifejtem a karaktereknél. :)
Szóval, karakterek:
Emma: Még az olvasás elején felírtam magamnak, hogy: "Fura, hogy Emma nem bőg!" És igen, az elején tényleg nagyon fura volt, de aztán hozzá lehetett szokni. Em erős lány, én bírtam is, de néha már véleményem szerint túl sokat és túl jól titkolózott, mondani kellett volna valamit Sarának vagy Evannak. De amúgy bírtam, jó csaj, és tetszett az eleje, amikor 'flörtölgettek' Evannel. :))
Csak azt nem értettem, hogy Em, miért mindig piheg? 
Evan: Úgy fölkerült a "könyves álompasi-listámra" mint a huzat! Szexi, aranyos, gondoskodó, aggodalmaskodó, vicces/humoros, jófej, sportos, törődő, lovagias, és még főzni is tud. Kell ennél több? Hát, véleményem szerint egyáltalán nem kell több! Sőt. És azok a füst/acélkék színű szemek nagyon élénken éltek a fantáziámban. *-*
A kis füzetkémbe ennyit írtam: "Evan = ♥" 
Spoiler veszély! Miért kellett Evannek elmenni? Annyira elszomorított, én ezt nem akartam!!!!!! És amikor visszajött... Hiába mondta el többször is Em, hogy ez nem egy álom, én nem hittem neki. Komolyan még oldalakon át azt hittem, hogy csak álmodik! Spoiler veszélynek vége!   
Sara: Imádtam Sarát, mert olyan aranyosak voltak Emmával. Cuki volt és kedves, irigyeltem a vörös haját. Ja, és, hogy el ne feledjem. Nekem kell Sara gardróbja!  Spoiler veszély! Összeveszés Sarával = :( Örülök is, hogy kibékültek!  Spoiler veszélynek vége!   
Carol: Az elején annyit írtam csak, hogy: "Rohadj meg, Carol!" De nem! Ez túl enyhe!!!Avval a nővel rondábbnál rondább, és pusztítóbb dolgokat van kedvem művelni! Nekem fájtak, amiket Emmel csinált. Ilyen undorító, visszataszító, siralmas, szánalomra se méltó, lélek- és szívtelen, otromba emberre már nincsenek is szavak! Komolyan mégis mi baja volt Emmel? Mert én nem bírtam rájönni!
George: Ez az idióta, köcsög fajankó meg miért nem csinált valamit Carollal? Én csak vártam, hogy egyszer megjön a z esze, és segít rajta... És vártam, és vártam, de amikor a végén már azt hittem, hogy tényleg segít szegény lányon, akkor is kiderült, hogy nagyobb részt őt vádolja! Ezer kedvem lett volna pofán csapni egy péklapáttal!!!!
Evan anyukája: Tetszik a neve! :))) Ám, miért hívja Vivan Emilynek Emmát? Mármint csak az anyja és az apja hívta úgy, így nem értem. Vártam, hogy egyszer felhozza a témát, valami olyat, hogy "ismerem az anyád" vagy valami ilyesmi, de semmi. 
Em anyja: Most komolyan, mi lett Em anyjával? Mert ez a szál néha felbukkan, aztán elenyész. Nem tudom, mi lett a vége!
Jared és Stuart: Többet is meg szeretnék tudni Jaredről, Stuart szinte meg se szólalt! És Jared, miért? (ha olvastad, azt hiszem érted miről beszélek :))
Jack és Layla: Annyira sajnáltam őket, róluk is lehetett volna több szó!
Drew: Az elején bírtam, cukinak tűnt, de aztán túl sok! 
Továbbá: That vég! Mi ez? :O Az utolsó 2-3 fejezetet nem hiszem el! Mi van??! Mária és Mózes szerelmére, ezt nem teheti velem Rebecca! Még szerencse, hogy itt van a kezem mellett a második kötet!
Borító: Szerintem király, tetszenek az árnyalatok! De mi az a 218 az ajtón?
Kedvenc karakter: Evan, Em, Sara, Vivian
Legutáltabb karakter: Carol, George, és valamiért Em anyja
Kedvenc rész: Amikor Em és Evan az elején flörtölnek, meg csipkelődnek, és lényegében minden pillanat, amikor Em és Evan együtt vannak.
Utált rész: Az összes pillanat, amikor Carol felbukkan, és mikor Emmet kórházba viszik. 
Egyéb hülyeség:  A könyvhöz nekem hozzá tartozott egy zene. Nem azért, mert különösebben illik hozzá, egyszerűen csak ezt hallgattam, amikor olvastam. Ez lenne az. 
Ja, és egy tökéletes GIFet is találtam, ami illik a hangulatomhoz, ha a könyv kerül szóba.:
Értékelés: Minden kisebb hibája ellenére, 5/5 !   
Egyenlőre ennyi voltam, legközelebb a Visszafojtott lélegzettel jövök. Remélem tetszett a bejegyzés, és jó olvasást!
Molyka




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése